Forrásraszter vagy vektoros elemek kiválasztása

Azokat a kiindulópontokat meghatározó réteg, amelyektől a távolságot számítani kell.

Ha a bemenet egy raszter, akkor érvényes értékekkel rendelkező cellákból kell állnia (a nulla érvényes érték), míg a többi cellához a NoData értéket kell rendelni.

Ha a bemenet vektoros réteg, akkor lehet pont, vonal vagy sokszög.

Határoló vektoros elemek kiválasztása (opcionális)

Az akadályokat meghatározó adathalmaz.

Raszteres réteg esetében a bemeneti típus integer vagy lebegőpontos lehet. Minden értékkel rendelkező cellát (a nulla értékűt is) akadályként kezel. A NoData értékű cellákat nem tekinti akadálynak.

Vektoros adatszolgáltatás esetén a bemenet lehet pont, vonal vagy polygon.

Felszínraszter kiválasztása (opcionális)

Az egyes cellahelyeken a magasságértékeket meghatározó raszter.

Az értékek a cellák közötti mozgások során ténylegesen megtett felszíni távolság kiszámításához lesznek felhasználva.

Költségraszter kiválasztása (opcionális)

Az egyes cellákon történő, síkrajzi értelemben vett áthaladás impedanciáját meghatározó raszter.

Az egyes cellahelyeken szereplő értékek az adott cellán történő áthaladás egységnyi távolságra eső költségét jelentik. Az eszköz a cellán történő áthaladás teljes költségének kiszámításához megszorozza az egyes cellahelyek értékét a cellafelbontással, és átlós mozgás esetén kompenzálja az értéket.

A költségraszter értékei lehetnek integer vagy lebegőpontos értékek, de nem lehetnek negatívak vagy nullák (a költség nem lehet negatív vagy nulla).

Függőleges raszter kiválasztása (opcionális)

Az egyes cellahelyeken a z értékeket meghatározó raszter.

A függvény az értékeket az egyik cellából egy másikba történő mozgás során felmerült függőleges tényező azonosítására használt lejtés kiszámításához használja.

Függőleges tényező (opcionális)

A Függőleges tényező a függőleges költségtényező (VF) és a függőleges relatív mozgási szög (VRMA) közötti kapcsolatot határozza meg.

Számos, meghatározott függőlegestényező-grafikont azonosító, módosítóval rendelkező tényező közül választhat. A grafikonok szerepe a szomszédos cellába mozgás teljes költségének kiszámításához használt függőleges tényező azonosítása.

Az alábbi leírásokban a VF jelentése függőleges tényező, amely a két cella közötti mozgás függőleges nehézségét határozza meg, a VRMA módosító pedig a Forrástól cella és a Forráshoz cella közötti lejtőszöget jelenti.

• Bináris – Azt jelzi, hogy ha a VRMA nagyobb, mint az alsó levágási szög, és kisebb, mint a felső levágási szög, a VF a nulltényezőhöz társított értékre lesz állítva, ellenkező esetben végtelenre.
• Lineáris – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA lineáris függvénye.
• Inverz lineáris – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA inverz lineáris függvénye.
• Szimmetrikus lineáris – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA lineáris függvénye a VRMA negatív vagy pozitív oldalán, és a két lineáris függvény a VF (y) tengelyre nézve szimmetrikus.
• Szimmetrikus inverz lineáris – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA inverz lineáris függvénye a VRMA negatív vagy pozitív oldalán, és a két lineáris függvény a VF (y) tengelyre nézve szimmetrikus.
• Cos – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA koszinuszalapú függvénye.
• Sec – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA szekánsalapú függvénye.
• Cos-Sec – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA koszinuszalapú függvénye, amikor a VRMA negatív, és a VRMA szekánsalapú függvénye, amikor a VRMA nem negatív.
• Sec-Cos – Azt jelzi, hogy a VF a VRMA szekánsalapú függvénye, amikor a VRMA negatív, és a VRMA koszinuszalapú függvénye, amikor a VRMA nem negatív.

A függőleges paraméterek módosítói a következők:

• Nulltényező – Azt a függőleges tényezőt adja meg, amelyet akkor kell használni, amikor a VRMA nulla. Ez a tényező a megadott függvény y tengelymetszetének helyzetét határozza meg. Definíció szerint a nulltényező nem alkalmazható a trigonometrikus függőleges függvényekre (Cos, Sec, Cos-Sec vagy Sec-Cos). Az y tengelymetszetet ezek a függvények határozzák meg.
• Alsó levágási szög – A VRMA azon szögét határozza meg, amely alatt a VF végtelenre lesz állítva.
• Felső levágási szög – A VRMA azon szögét határozza meg, amely felett a VF végtelenre lesz állítva.
• Meredekség – A Lineáris és az Inverz lineáris paraméterrel használt egyenes vonal lejtését határozza meg. A lejtés az adott távolságon mért emelkedés és a távolság hányadosaként van megadva (például a 45 százalékos lejtés 1/45, amely a 0,02222 értékkel adható meg).

Vízszintes raszter kiválasztása (opcionális)

Az egyes cellákban a vízszintes irányt meghatározó raszter.

A raszteren lévő értékeknek 0 és 360 között lévő egész számoknak kell lenniük, ahol a 0 jelenti az északot vagy a képernyő tetejét, és az értékek az óra járásával megegyező irányban nőnek. A lapos területek értéke -1. Az egyes helyeken található értékek a Vízszintes tényező paraméterrel együtt lesznek használva az egyik cellából egy szomszédos cellába történő mozgás során felmerülő vízszintes költség megállapításához.

Vízszintes tényező (opcionális)

A Vízszintes tényező a vízszintes költségtényező és a vízszintes relatív mozgási szög közötti kapcsolatot határozza meg.

Számos, meghatározott vízszintestényező-grafikont azonosító, módosítóval rendelkező tényező közül választhat. A grafikonok szerepe a szomszédos cellába mozgás teljes költségének kiszámításához használt vízszintes tényező azonosítása.

Az alábbi leírásokban a vízszintes tényező (HF) a két cella közötti mozgás vízszintes nehézségét határozza meg, a vízszintes relatív mozgási szög (HRMA) pedig a cellától vett vízszintes irány és a mozgás iránya által bezárt szöget jelenti.

A vízszintes tényezők meghatározásai és paraméterei a következők:

• Bináris – Azt jelzi, hogy ha a HRMA kisebb, mint a levágási szög, a HF a nulltényezőhöz társított értékre lesz állítva, ellenkező esetben végtelenre.
• Előre – Azt jelenti, hogy csak az előrefelé mozgás megengedett. A HRMA értékének legalább 0 foknak és 90 foknál kisebbnek kell lennie (0 <= HRMA < 90). Ha a HRMA nagyobb, mint 0 és kisebb, mint 45 fok, a cella HF tényezője a nulltényezőhöz társított értékre lesz állítva. Ha a HRMA nagyobb vagy egyenlő, mint 45 fok, a függvény az oldalérték módosító értéket használja. 90 fokkal egyenlő vagy annál nagyobb HRMA érték esetén a HF végtelenre lesz állítva.
• Lineáris – Azt jelenti, hogy a HF a HRMA lineáris függvénye.
• Inverz lineáris – Azt jelenti, hogy a HF a HRMA inverz lineáris függvénye.

A vízszintes kulcsszavak módosítói a következők:

• Nulltényező – Azt a vízszintes tényezőt adja meg, amelyet akkor kell használni, amikor a HRMA 0 (nulla). Ez a tényező az y tengelymetszet helyzetét határozza meg a vízszintestényező-függvények esetén.
• Levágási szög – A HRMA azon szögét határozza meg, amelyen túl a HF végtelenre lesz állítva.
• Meredekség – A Lineáris és az Inverz lineáris vízszintestényező-kulcsszóval használt egyenes vonal lejtését határozza meg. A lejtés az adott távolságon mért emelkedés és a távolság hányadosaként van megadva (például a 45 százalékos lejtés 1/45, amely a 0,02222 értékkel adható meg).
• Oldalérték – Az Előre vízszintestényező-kulcsszó megadásakor a HF-et adja meg, ha HRMA nagyobb vagy egyenlő, mint 45 fok és kisebb, mint 90 fok.

Kezdeti akkumuláció

A kiinduló kumulatív költség, ahonnan kezdeni kell a költségszámítást.

Ez lehetővé teszi a forráshoz kapcsolódó fix költség megadását. A költségszámítási algoritmus ekkor nem 0-tól, hanem a Kezdeti akkumuláció által megadott értéktől kezdi a számítást.

Az értékeknek nullának vagy nullánál nagyobbaknak kell lenniük. Az alapértelmezett érték 0.

Maximális akkumuláció

A maximális akkumuláció az utazó számára a forráshoz.

A költségszámítás minden egyes forrásnál addig folytatódik, amíg el nem éri a meghatározott akkumulációt.

Az értékeknek nullánál nagyobbaknak kell lenniük. Az alapértelmezett akkumuláció a kimeneti raszter élénél van.

Költségszorzó

A költségértékekre alkalmazandó szorzótényező.

Ez lehetővé teszi az utazás módjának vagy a nagyságnak a szabályozását egy forrásnál. Minél nagyobb a szorzó, annál nagyobb az egyes cellákon való áthaladás költsége.

Az értékeknek nullánál nagyobbaknak kell lenniük. Az alapértelmezett érték 1.

Utazás iránya

Az utazó irányát határozza meg a függőleges tényező és a vízszintes tényező alkalmazásakor.

Forrástól – A vízszintes tényezőt és a függőleges tényezőt a bemeneti forrástól indulva és a nem forráscellák felé haladva alkalmazza. Ez az alapértelmezés.

Forráshoz – A vízszintes tényezőt és a függőleges tényezőt az egyes nem forráscelláktól indulva és a bemeneti forrás felé haladva alkalmazza.

Adja meg a Forrástól vagy a Forráshoz kulcsszavát, amelyeket a rendszer valamennyi forrásra alkalmazni fog, vagy pedig adjon meg olyan mezőt a forrásadatokban, amely az egyes forrásokhoz tartozó utazási irányokat jelölő kulcsszavakat tartalmazza. A mezőnek tartalmaznia kell a következő karakterláncok egyikét: FROM_SOURCE vagy TO_SOURCE.

Távolság módszere (opcionális)

Megadja, hogy a távolság számítása síkbeli (lapos föld) vagy geodéziai (ellipszoid) módszerrel történjen.

• Síkbeli – A távolság számítása lapos vetületi síkon történik 2D Descartes-féle koordináta-rendszerben. Ez az alapértelmezett módszer.
• Geodéziai – A távolság számítása az ellipszoidon történik. Az eredmények nem változnak, függetlenül a bemeneti vagy kimeneti vetülettől.

Eredményül kapott távolságakkumulációs raszter neve

A távolságakkumulációs raszter a kumulatív távolságot tartalmazza a legkisebb költségű forrástól vagy forrás felé.

A kimeneti raszter lebegőpontos típusú.

A Saját tartalom alatt létrejövő és a térképhez hozzáadott réteg neve. Az alapértelmezett név az eszköz nevén és a bemenő réteg nevén alapul. Ha a réteg már létezik, akkor a program megkéri, hogy adjon meg egy másik nevet.

Az Eredmény mentési helye legördülő mezőben megadhatja a Saját tartalommappájának nevét, ahová az eszköz menti az eredményt. Ha mind csempézett, mind dinamikus távérzékelési réteg létrehozására van jogosultsága, akkor az Eredmény mentése másképp legördülő mezőben azt is megadhatja, hogy milyen rétegtípust hozzon létre a kimeneten.

Eredményül visszakapott irányraszter neve (opcionális)

A visszirányraszter fokokban tartalmazza a számított irányokat. Az irány azonosítja a szomszédos cellát a legrövidebb út mentén, vissza a legközelebbi forrásig, elkerülve az akadályokat.

Az értéktartomány 0 foktól 360 fokig terjed, a 0 a forráscellák számára van fenntartva. Egyenesen kelet felé (jobbra) 90, és az értékek az óramutató járásával megegyező irányban emelkednek (180 dél, 270 nyugat, 360 pedig észak).

A kimeneti raszter lebegőpontos típusú.

A Saját tartalom alatt létrejövő réteg neve. Olyan nevet kell megadnia, amely még nem létezik a Saját tartalomban.

Az Eredmény mentési helye legördülő mezőben megadhatja a Saját tartalommappájának nevét, ahová az eszköz menti az eredményt. Ha mind csempézett, mind dinamikus távérzékelési réteg létrehozására van jogosultsága, akkor az Eredmény mentése másképp legördülő mezőben azt is megadhatja, hogy milyen rétegtípust hozzon létre a kimeneten.

Eredményül kapott forrásirányraszter neve (opcionális)

A forrásirányraszter azonosítja a legkisebb kumulált költségtávolságnyira lévő cella irányát azimutként, fokban.

Az értéktartomány 0 foktól 360 fokig terjed, a 0 a forráscellák számára van fenntartva. Egyenesen kelet felé (jobbra) 90, és az értékek az óramutató járásával megegyező irányban emelkednek (180 dél, 270 nyugat, 360 pedig észak).

A kimeneti raszter lebegőpontos típusú.

A Saját tartalom alatt létrejövő réteg neve. Olyan nevet kell megadnia, amely még nem létezik a Saját tartalomban.

Az Eredmény mentési helye legördülő mezőben megadhatja a Saját tartalommappájának nevét, ahová az eszköz menti az eredményt. Ha mind csempézett, mind dinamikus távérzékelési réteg létrehozására van jogosultsága, akkor az Eredmény mentése másképp legördülő mezőben azt is megadhatja, hogy milyen rétegtípust hozzon létre a kimeneten.

Eredményül kapott forráshelyraszter neve (opcionális)

A forráshelyraszter többsávos kimenet. Az első sáv a sorindexet, a második sáv pedig az oszlopindexet tartalmazza. Ezek az indexek azonosítják annak a forráscellának a helyét, amely a legkisebb kumulált költségtávolságnyira van.

A Saját tartalom alatt létrejövő réteg neve. Olyan nevet kell megadnia, amely még nem létezik a Saját tartalomban.

Az Eredmény mentési helye legördülő mezőben megadhatja a Saját tartalommappájának nevét, ahová az eszköz menti az eredményt. Ha mind csempézett, mind dinamikus távérzékelési réteg létrehozására van jogosultsága, akkor az Eredmény mentése másképp legördülő mezőben azt is megadhatja, hogy milyen rétegtípust hozzon létre a kimeneten.